Az adatbázis strukturált információk vagy adatok szervezett gyűjteménye, amelyeket jellemzően elektronikusan, számítógépes rendszerben tárolnak. Az adatbázisokat általában adatbázis-kezelő rendszer (DBMS) vezérli. Az adatokat és az adatbázis-kezelő rendszert, valamint a hozzájuk kapcsolódó alkalmazásokat együttesen adatbázis-rendszernek nevezzük, amit gyakran csak „adatbázis”-ként rövidítünk.
A ma használatos leggyakoribb adatbázis-típusokban az adatok jellemzően táblák soraiba és oszlopaiba vannak rendezve, ami megkönnyíti az adatok feldolgozását és lekérdezését. Az adatok így könnyen elérhetők, kezelhetők, módosíthatók, frissíthetők, ellenőrizhetők és rendszerezhetők. A legtöbb adatbázis strukturált lekérdezőnyelvet (SQL) használ az adatok írására és lekérdezésére.
Az SQL egy olyan programozási nyelv, amelyet szinte minden relációs adatbázis használ az adatok lekérdezésére, kezelésére és meghatározására, valamint a hozzáférés vezérlésére. Az SQL-t az IBM fejlesztette ki az 1970-es években az Oracle jelentős közreműködésével, ami az SQL ANSI-szabvány bevezetéséhez vezetett, majd az SQL számos kiterjesztése követte olyan vállalatoktól, mint az IBM, az Oracle és a Microsoft. Bár az SQL ma is széles körben használatos, új programozási nyelvek is kezdenek megjelenni.
Az adatbázisok drámai fejlődésen mentek keresztül, mióta az 1960-as évek elején megjelentek. A navigációs adatbázisok, mint például a hierarchikus adatbázis (amely egy fához hasonló modellre támaszkodott, és csak egy-a-többhöz relációkat tett lehetővé), valamint a hálózati adatbázis (egy rugalmasabb modell, amely többszörös relációkat tett lehetővé) voltak az eredeti rendszerek, amelyeket az adatok tárolására és kezelésére használtak. Bár egyszerűek, ezek a korai rendszerek rugalmatlanok is voltak. Ezért az 1980-as években elterjedtek a relációs adatbázisok, majd az 1990-es években az objektumorientált adatbázisok. A közelmúltban pedig az internet növekedésére és a strukturálatlan adatok gyorsabb kezelésének és feldolgozásának igényeire adott válaszként létrejöttek a NoSQL-adatbázisok. Ma a felhőalapú adatbázisok és az önvezérlő adatbázisok új utakat nyitnak az adatok gyűjtésében, tárolásában, kezelésében és felhasználásában.
Az adatbázisok és a táblázatkezelők (például a Microsoft Excel) egyaránt kényelmes módjai az adatok tárolásának. A kettő közötti fő különbségek:
A számolótáblákat eredetileg egy felhasználó általi használatra tervezték, és jellemzőik is ezt tükrözik. Kiválóan működnek egyetlen vagy kevés felhasználó esetén, akiknek nincs szükségük nagyon bonyolult adatkezelésre. Az adatbázisokat viszont arra tervezték, hogy sokkal nagyobb – néha óriási – mennyiségű rendezett információt tároljanak. Az adatbázisok lehetővé teszik, hogy egyszerre több felhasználó gyorsan és biztonságosan hozzáférjen az adatokhoz, és rendkívül összetett logika és nyelv segítségével lekérdezze őket.
Számos különböző típusú adatbázis létezik. Az, hogy melyik a legjobb adatbázis egy bizonyos szervezet számára, attól függ, hogy a szervezet hogyan kívánja használni az adatokat.
Ez csak néhány a ma használatos több tucatnyi adatbázistípus közül. Más, kevésbé elterjedt adatbázisok nagyon speciális tudományos, pénzügyi vagy egyéb funkciókra vannak szabva. A különböző adatbázis-típusok mellett a technológiai fejlesztési megközelítések változásai és az olyan drámai előrelépések, mint a felhő és az automatizálás, teljesen új irányokba terelik az adatbázisokat. Néhány a legújabb adatbázisok közül
Az adatbázis-szoftvereket adatbázis-fájlok és rekordok létrehozására, szerkesztésére és karbantartására használják, megkönnyítve a fájlok és rekordok létrehozását, az adatbevitelt, az adatok szerkesztését, frissítését és a jelentéstételt. A szoftver kezeli az adattárolást, a biztonsági mentést és a jelentéstételt, a többszörös hozzáférés-szabályozást és a biztonságot is. Az erős adatbázis-biztonság napjainkban különösen fontos, mivel az adatlopások egyre gyakoribbá válnak. Az adatbázis-szoftvereket néha „adatbázis-kezelő rendszernek” (DBMS) is nevezik.
Az adatbázis-szoftverek leegyszerűsítik az adatkezelést azáltal, hogy lehetővé teszik a felhasználók számára az adatok strukturált formában történő tárolását, majd az adatokhoz való hozzáférést. Általában grafikus felülettel rendelkezik, amely segít az adatok létrehozásában és kezelésében, és egyes esetekben a felhasználók adatbázisszoftverek segítségével saját adatbázisokat is létrehozhatnak.
Adatbázisok használatához általában átfogó adatbázis-kezelő programra, úgynevezett adatbázis-kezelő rendszerre (DBMS) van szükség. Az adatbázis-kezelő rendszer összekapcsolja az adatbázist és a végfelhasználókat vagy a programokat, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy lekérdezzék, frissítsék és kezeljék az adatok szervezését és optimalizálását. A DBMS megkönnyíti az adatbázisok felügyeletét és ellenőrzését is, lehetővé téve számos adminisztratív műveletet, például teljesítményfigyelést, hangolást, valamint a biztonsági mentést és a helyreállítást.
Néhány példa a népszerű adatbázisszoftverekre vagy DBMS-ekre: MySQL, Microsoft Access, Microsoft SQL Server, FileMaker Pro, Oracle Database és dBASE.
A MySQL SQL-alapú, nyílt forráskódú, relációsadatbázis-kezelő rendszer. Webes alkalmazásokhoz tervezték és optimalizálták, és bármilyen platformon futtatható. Ahogy az interneten új és eltérő követelmények merültek fel, a MySQL lett a választott platform a webfejlesztők és webalapú alkalmazások számára. Mivel több millió lekérdezés és több ezer tranzakció feldolgozására tervezték, a MySQL népszerű választás az olyan e-kereskedelmi vállalkozások számára, amelyeknek sok utalást kell kezelniük. A MySQL elsődleges jellemzője az igény szerinti rugalmasság.
A MySQL a világ legnépszerűbb webhelyei és webes alkalmazásai, köztük az Airbnb, az Uber, a LinkedIn, a Facebook, a Twitter és a YouTube mögött álló DBMS.
A dolgok internete biztosította tömeges adatgyűjtésnek köszönhetően, amely világszerte átalakítja az életet és az ipart, a vállalkozások ma minden eddiginél több adathoz férnek hozzá. Az előre gondolkodó szervezetek ma már az adatbázisok segítségével az alapvető adattároláson és tranzakciókon túlmenően több rendszerből származó, hatalmas mennyiségű adatot is elemezhetnek. Az adatbázisok és más számítástechnikai és üzleti intelligenciaeszközök segítségével a szervezetek most már kiaknázhatják az általuk gyűjtött adatokat, hogy hatékonyabban működjenek, megkönnyítsék a döntéshozatalt, valamint rugalmasabbá és méretezhetőbbé váljanak. Az adatokhoz való hozzáférés és az adatátvitel optimalizálása ma már kulcsfontosságú a vállalkozások számára, mivel egyre nagyobb adatmennyiséget kell nyomon követni. Rendkívül fontos, hogy Ön olyan platformmal rendelkezzen, amely képes biztosítani azt a teljesítményt, méretezhetőséget és agilitást, amelyre a vállalkozásoknak a növekedés során szükségük van.
Az önvezérlő adatbázis jelentős lökést adhat ezeknek a képességeknek. Mivel az önvezérlő adatbázisok automatizálják a drága, időigényes manuális folyamatokat, lehetővé teszik az üzleti felhasználók számára, hogy proaktívabban kezelhessék adataikat. Azáltal, hogy a felhasználók közvetlenül irányíthatják az adatbázisok létrehozásának és használatának képességét, a fontos biztonsági szabványok fenntartása mellett kontrollt és önállóságot nyerhetnek.
A mai nagyvállalati adatbázisok gyakran nagyon összetett lekérdezéseket támogatnak, és elvárják tőlük, hogy szinte azonnali válaszokat adjanak ezekre a lekérdezésekre. Ennek eredményeképpen az adatbázis-adminisztrátoroknak folyamatosan a legkülönfélébb módszereket kell alkalmazniuk a teljesítmény javítására. Az általános kihívások közé tartoznak a következők:
Mindezen kihívások kezelése időigényes lehet, és megakadályozhatja az adatbázis-adminisztrátorokat abban, hogy stratégiailag fontosabb feladatokat lássanak el.
Az önvezérlő adatbázisok a jövő megoldásai, és érdekes lehetőséget kínálnak azon szervezetek számára, amelyek a legjobb elérhető adatbázis-technológiát szeretnék használni anélkül, hogy a technológia működtetése és üzemeltetése fejfájást okozna nekik.
Az önvezérlő adatbázisok felhőalapú technológiát és gépi tanulást használnak az adatbázisok kezeléséhez szükséges számos rutinfeladat, például a hangolás, a védelem, a biztonsági mentések, a frissítések és más rutinfeladatok automatizálására. Ezen unalmas feladatok automatizálása felszabadítja az adatbázis-adminisztrátorokat, így több stratégiai munkát tudnak majd végezni. Az önvezérlő adatbázisok önvezérlő, önvédő és önjavító képességei forradalmasítani fogják a vállalatok adatkezelését és adatbiztonságát, és teljesítménybeli előnyöket, alacsonyabb költségeket és nagyobb biztonságot nyújtanak számukra.
Az első autonóm adatbázist 2017 végén jelentették be, és több független ágazati elemző gyorsan felismerte a technológia előnyeit és annak a számítástechnikára gyakorolt lehetséges hatását.